Versenyzőink írták

Szőke Petra 6.o. (Aszód) versírás

Mama gyümölcsöskertje

 

Mama gyümölcsöskertjében rengeteg a finomság,
Alma, szőlő, őszibarack, rájár az egész szomszédság.

Van még körte, szép és sárga,
Hogy megedd már várva várja.

Almák lapulnak a fa lombjában,
Falom fel őket szép sorjában.

A földön ott fekszik a dinnye,
Hogy látogatásom túléli, azt csak hitte.

A cseresznye szépen virít a fán,
Majd a mam leszedi tán.

A bokorban sok-sok málna bújik,
Ha nincs meg mind, mama dúlik-fúlik.

Az egyik fő kedvencem a szilva,
Ezt amegnevezést magának könnyen kivívta.

Mama gyümölcsöskertjében rengetek a finomság,
Alma, szőlő, őszibarack, rájár az egész szomszédság.

Csak járjon, csak járjon, de mind ez hiába,
Mert szinte már az egész gyümölcsöskert ott van a pocikámba.

 

Az állatok világnapja alkalmából (újságírás)

Kelemen Tamás  (Veszprém)
"Ha jobban belegondolok az állatok végigkísérték az egész eddigi életem: nagyapám udvarában a kecskék, tyúkok, otthon a kutyánk a hörcsögök, a teknősök, a halak. Számomra a legnagyobb élvezet nézni az állatokat. Nézni őket, miközben nem valami nagy mutatványt hajtanak végre, csak - élnek. Ugyanazokat a szükségleteiket elégítik ki, mint mi, ugyanúgy félnek, küzdenek, mint mi. Viszont egy a televízióban bemutatott oroszlán falka vadászata a prédára nyilván sokkal izgalmasabb látványosság, mint az áruházakban egymást taposó tömeg egy nagy leárazás idején. Pedig a cél ugyanaz: táplálékszerzés.    A másik dolog, ami egyes állatokkal - kutya, macska - kapcsolatban megdöbbentett az a feltétlen szeretet, melyet némelyikük gazdáik iránt érez. A kutyánál főleg, hisz ő mint tudjuk a hűség mintaképe, az ember legjobb barátja. De talán még megdöbbentőbb a mi viselkedésünk: etetünk, itatunk, gondozunk egy lényt, miért is? Hogy simogassuk, sétáltassuk, orvoshoz vigyük, játsszunk vele? Hogy nézzük? Igen! Ezekért mind. Törődni egy olyan lénnyel, amelynem ismeri az aljasságot, nem beszél ki a hátad mögött, nem ver át, nagy valószínűséggel ezért tartunk állatokat. És itt a házi kedvencekre gondolok, nem a haszonállatokra. Ők is fontosak és mindig is azok voltak az ember életében, de igazán erős kötődés, úgy vélem, csak egy kutyával, vagy egy macskával jöhet létre. Talán mert nekik van igazi tekintetük. "Majd megszólal" - szokták mondani nagyon értelmes kutyákra. Nem mintha az apróbb házikedvencekkel bármi bajom lenne. Imádtam nézni a hörcsögeimet, akik vagy ettek vagy aludtak. Tökéletes, stresszmentes életmód, emlékszem, nagyon irigyeltem őket.  Édesanyám mesélt egyszer egy történetet. Kislány korában egy téli estén a kutyájuk megellett. Az egyik újszülött valahogy kimászott az ólból, és a kinti nagy hidegben elpusztult. Amikor az anyja észrevette, odavitte az ajtó elé, és keserves vonyításban tört ki, hogy jöjjenek ki és segítsenek a kölykén.  Az állat az emberhez fordult segítségért. Emellett megmutat egy olyan értéket, amely szerintem az ember-állat kapcsolat csúcspontja: a bizalom."
 
 
Horváth Borbála (Debrecen)
"Egy kutyának nem kell se luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszélen talált bottal. Lehetsz gazdag, vagy szegény, buta vagy okos, agyafurt vagy tökkelütött. A kutyának mindegy. Ő csak szeretetet kér, és ad. Hány emberről mondhatjuk ezt el? Hány ember szeret feltétlen, és olthatatlan szeretettel?" Marley meg én
Az egyik kedvenc filmem. Nem csak azért, mert Owen Wilson van benne, hanem egy olyan életre szóló barátságról szól, ami nem terem minden alomban. Pár évvelezelőtt vettünk két foxterriert. Szörnyű rosszak voltak. A kertet tönkretették, a füvet kiásták, a Holdat megugatták. De mégis, annyi emléket szereztek nekünk, annyi felejthetetlen pillanatot. Az az önzetlen szeretet nincs meg még egy állatban, mint ami a kutyában van. Az élet egy csapásra, pontosabban egy ugatásra megváltozott. Reggel séta, este séta, naponta kétszer evés, hetente kétszer fürdés (ami sose volt elég). Délután úgy vártak haza, és este a padon fekve, mellettünk aludtak el. Ha elutaztunk és nem hagytunk elég ételt, mikor hazaértünk, ugyanúgy vártak, nem tettek szemrehányást. Ha az embernek gondoskodnia kell valakiről az nagy felelősség és sok idő. Idő. Ez az amiből nekünk nem sok volt. Ezért elkerültek egy másik helyre. Napokig sírtam, a táljaikat fogtam, abba kapaszkodtam. Sokáig úgy jártam haza, hogy rohantam a kertbe, hogy játsszak velük. Nem csak a kutya szokja meg a törődést, de az ember is, hogy gondoskodnia kell valakiről. Az embernek kell a kutya, hogy emlékeztesse, hogy maradjon mindig ember az ő drága kedvence mellett."
 
 
Szuromi Dóra (Szarvas) - Baba, a kiskutyám
"Azt hiszem, nagy szerencsém, hogy engem úgy neveltek a szüleim, minden élőlényt szeretni kell - a békát meg lehet simogatni, a bogarak hasznosak, a patkány az egyik legintelligensebb állat. Kicsi korom óta imádom az állatokról szóló meséket, verseket, filmeket. Amikor kertes házba költöztünk - 9 éves lehettem -, kaptam egy kiskutyát. Fajtája: Mopsz, neve: fiú, a Baba nevet adtam neki. A teraszon egy házikóba költöztettük, és megkezdődött mindkettőnk tanulása az együttélésről. Lassan rá kellett jönnöm, hogy hatalmas felelősséggel jár egy állat gondozása. Voltak pillanatok, amikor legszívesebben megszabadultam volna tőle, mert szétrágta a kint felejtett cipőm, sáros tappanccsal rámugortt... De idővel rájöttem, hogy megtanítható bizonyos dolgokra, ha türelemmel és szeretettel foglalkozom vele. A Babával való törődés azonban engem is sokmindenre formált: rájöttem, hogy egy másik élőlény élete tőlem függ, én etetem, itatom, sétáltatom, játszom vele, simogatom. Amikorhidegre fordult az idő, felöltöztettem kis kutyapulóverbe és adtam rá sálat is, amit ő perceken belül leszedett magáról és szétrágott... Az állatorvost gyakran meglátogatjuk, mert a kötelező védőoltások szükségesek kiskutyám számára, és a doktor jótanácsokkal is el tud látni. Baba imádja a barátnőimet, hangos "röfögéssel" és dörgölőzéssel üdvözli őket. Ha játszani van kedve, édes bociszemekkel néz ránk. Hatalmas derültséget okoz, amikor alvás közben sajátos pózokat vesz föl, kiterül hason és háton, felfelé tartott lábakkal, kidugja a nyelvét és hangosan horkol. Olyan jó érzés, amikor iskolából hazaérve minden nap az ajtóban vár, hozzámbújik, figyel rám, csóválja kunkori farkát, szóval ő így fejezi ki, hogy szeret engem. Megérzi, ha szomorú vagyok, ilyenkor elmondom neki a problémám, és addig nem tágít mellőlem, amíg nem érzi, hogy jobb a kedvem. Igazi barátom lett Baba. Sokszor eszembe jut Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? című verse, mely egyszerűen, de szívbemarkolóan fogalmazza meg állat és ember viszonyát, azt hiszem, ezt mindenkinek ismernie kellene!"
 
 
IRODALOM 5. OSZTÁLY      Schmidt Kriszta (Krizba, Brassó megye, Románia)
Feladat:Gondolom, nem ismeretlen számodra Lázár Ervin neve. Ha eddig nem hallottad volna A hazudós egér című meséjét, most olvasd el! Tetszik? Készíts róla rövid elemzést. Van tanulsága ennek a mesének?
"A hazudós egér című mese olyan állatmese, amely tréfás is. Ebben a mesében a kisegér a farkason és a koson, akaratán kívül a tanácsai használnak és így ezek az állatok legyőzik a félelmeiket és bajaikat. A kisegér e mesében a hazugsávaival nem tesz rosszat ahogy elképzeljük a címből -, hanem segítséget nyújt. De dicsekedik is, és így a hazugságait néha meg is cifrázza. Szerintem e mese tanulsága az, hogy az ember a félelmeivel sokszor nem mer szembeszállni, vagy nem akar valamit megpróbálni, mert azt hiszi, hogy nem sikerül. De ha van valaki, aki bíztatni tudja és erősíteni őt, akkor legyőzi a nehézségeket is. Így történt e mesében is, mert az egérke erőt adott a két állatnak. De a végén ez az egérke egy jót hazudott a feleségének, de ezt már jól megfontolta. A hazugságát azonban enyhítette a feleségének szánt virág. Ha a felesége megverte volna az egérkét, nem használt volna, mert az egér már be volt csípve."
 
MESEÍRÁS 4. OSZTÁLY  Fényes Marcell (Szentendre)
Utazás a hegyek birodalmába
Volt egyszer egy kisfiú, aki családjával elhatározta, hogy világgá mennek és felkeresik a hegyek birodalmát Ausztriában. Az útra édesanyja cukros brióst csomagolt. Utaztak hegyeken, völgyeken át, míg nem megérkeztek egy barlanghoz, ahol a manók bányászták régen a sót. Facsúszdán lecsúsztak a bányába, ahol jutalmul egy adag aranysót kaptak ajándékba. Ezután tovább vándoroltak a hegyeken keresztül, ahol egy újabb próbát kellett kiállniuk. A csúszós hegyoldalról szánkókkal kellett lecsúszniuk a völgybe. A megfáradt vándorokat este barátságos falusiak fogadták be éjszakára. Másnap újabb s újabb kalandok várták őket. Először egy gőzmozdonnyal kellett felkapaszkodniuk a jéghegy tetejére, ahol barátságtalan, hűvös idő fogadta őket. Ők azonban nem ijedtek meg és cserébe gyönyörűséges kilátásban volt részük. A nap másik felében bemerészkedtek a jég és a fagy országába. A hegy belsejében a nyári meleg után olyan hideg várt rájuk, hogy minden náluk lévő ruhát magukra kellett venni. Így sikerült legyzőni a Jégkirály támadását és átvágtak a félelmetes jégbarlangon. Ott számtalan csodálatos dolgot láttak és még idejében kimenekültek, mielőbb megfagytak volna. Mikor azt hitték, tényleg megmenekültek, újra csapdába estek. Az ifjú Esőherceg játékból hatalmas vihart kavart, ami elől nem volt menekvés. Amikor elállt az eső úgy döntöttek: elég a kalandokból. Megszárítkóztak és hazaindultak. Azóta is boldogan élnek s újabb kalandjaikat tervezgetik.
 
SZÁSZ ESZTER 3. osztály  (Miskolc) MESEÍRÁS
Első karácsonyom (Feladat: mesélj az első karácsonyodról)
Nálunk a karácsony nagy ünnep, ilyenkor összegyűlik a család, nagyokat eszünk, jókat játszunk, sokat beszélgetünk és rengeteget nevetünk. Nehéz kiválasztani, hogy melyik volt eddig a legkedvesebb számomra. Talán mégis az, amikor egy éves voltam. Illetve 13 hónapos, mert novemberben születtem. A szüleim mesélték el, hogy mennyire élveztem már a készülődést is. Aztán december 24-én rám adták a legszebb ruhámat, apukám felvett az ölébe (mert még nem tudtam járni) és körbeálltuk a fát. Az ajándékozás, aztán anyukám és nagymamám a vacsorát készítették, mi többiek a szobában játszottunk. Anyukám nagyon megijedt, amikor apukám egyszer csak hangosan kiáltozni kezdett neki, hogy azonnal jöjjenek be. Szaladtak rémülten, aztán nagy lett az örömük: egy mézesbe kapaszkodtam, sétáltam eléjük. Úgy mesélik, hogy semmi, se játék, se finomság nem érdekelt aznap este, csak járkáltam megállás nélkül. És mindig volt a kezemben egy-egy mézes. A mézest egyébként akkor is szeretem. A járkálás pedig azért volt, mert a családom már nagyon várta, hogy mikor indulok el végre, akkoriban úgy gondoltam, megajándékozom őket ezzel.
 
SZÁSZ ESZTER 3. osztály (Miskolc) MESEÍRÁS
A cica, a barik és a Kis Jézus
Kilenc éves vagyok, és születésemtől kezdve kapok a családomtól és a barátnőimtől kabalákat. Könnyű elképzelni, hogy ha évente csak négy-öt darabot kaptam, akkor is összegyűlt mára jó sok! De már kicsi koromtól meg vannak az igazi kedvenceim. Varga Krisztina, cicák és a barik. Nagyon szeretem a plüssállatokat és a kedvenc ünnepem a karácsony! Úgyhogy szívesen elképzelem, hogy milyen lenne a szeretet ünnepe a játékaim számára. Először is, hogy takarosak legyenek, szentestére kímélő programon kimossuk őket a mosógépben. (A sok szeretgetéstől ugyanis néhol maszatos vagy ragacsos a bundácskájuk.) Száradás közben karácsonyi énekeket énekelek. Asztal szélén üldögélve végignézhetik a mézeskalács sütését. Természetesen kóstolgathatnak is, főként a cica, mert ő nagyon pákosztos volt. December 24-én becsempészem őket a karácsonyfa alá, hogy a legjobb helyről nézhessék végig az egész műsort, amit a tesómmal közösen mutatunk be. Az ajándékozásnál majd elrejtem őket a színes papírok mögé, nehogy a kis unokatestvérem kinézze magának az én állatkáimat! Nem azért dugom el őket, mert irígy vagyok, hanem azért, mert az uncsitesómnak jön a foga és mindent megrág.
 

 

 
DÉNES JUDIT  9.o. (Kunszentmárton)  DALSZÖVEGÍRÁS
(Feladat: Folytasd a dalszöveget)

Esti dal
Ó a téli éjszaka
Fényes, érces illata

Egyedül indulok haza

Sétálok a befagyott tóparton
Rám kacsint egy hóember a túlparton
Csillagok pihennek a kék égbolton

Csillog a hó körülöttem
Egy kis cinege mögöttem
S a gyönyörű hold előttem

Gyenge szellő mozgatja a fenyők ágát
Vízen a zúzmara borította jégtáblák
Piros orromra kis hópihe száll
Fehérben tündököl a világ

Ó a téli éjszaka
Fényes, érces illata
Késő van már, ideje indulnom haza

Gyenge szellő mozgatja a fenyők ágát
Vízen a zúzmara borította jégtáblák
Piros orromra kis hópihe száll
Fehérben tünököl a világ
 
Karácsonyi dal
Fekete fehér film az egész
de beragyogja az élet egét
Egy fényes csillag ott a fa tetején

Megvakít a csillagfény
Fent a nagy fánk tetején
csak nézem ebből soha nem elég

Ez az ünnep olyan szép
a szeretet lángja erősebben ég
Karácsonyi illat száll felém
Annyira szép

Gyermekkoromban erről álmodtam
Hogy egy hatalmas ajándék legyen a karomban
ma már tudom hogy ez nem így van
A szeretet a fontos amíg van

Ez az ünnep olyan szép
a sezretet lángja erősebben ég
Karácsonyi illat száll felém
Annyira szép

Tiszta és fehér angyalka száll felém
Mosolyogva liebben fehér hópehelyként
Tűlevél, gyertyafény ragyogja be lelkünk egét
Csillogó kép az egész
 
A nagy Ő
Mikor én őt megláttam
Soha mást nem kívántam
Csak azt hogy mindig vele lehessek
És önfeledten szeressek


Mikor én őt megláttam
A hangszerbolt kirakatában
Soha másra nem vágytam

És eljött a pillanat
A kezemben fogtalak
Csodálatos hangodat
Kiengedted pengető ujjaim alatt

Szeretem minden húrodat minden titkodat minden hangodat
Általad kimondom minden gondolatomat
EGy kicsi gitár kíséri mindig hangomat
Ez a dallam örökre a szívemben marad

Mikor én őt megláttam
Soha mást nem kívántam
A kezemben foghattam
Szállt velem a világ
A gitárom húrjain át

És eljött a pillanat
Hogy befejezzem dalomat
Csodálatos hangodat
Magadba kell folytsad

Szeretem minden úrodat minden titkodat minden hangodat
Általad kimondom minden gondolatomat
Egy kicsi gitár kíséri mindig hangomat
Ez a dallam a szívemben marad